Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mesék

2010.06.02

A mesék úgy szállingóznak ide-oda, mint a hópelyhek, amelyekkel a hideg szél játszik.
Lám itt egy szoba. A szobában kandalló, s benne izgága a tűz, mintha ő is kíváncsian várná a meséket. Fénye átöleli az ünnepek itt felejtett csendjét, amire a hétköznapok majd hamut szórnak.
Még érződik a megálmodott béke, bár a szívek újra zakatolnak. Valahányszor hátra tekintek az időben, mindig úgy látom, hogy a lelkünk örökös küzdelmet vív, nem mással, hanem önmagával. A mesék a küzdelmekről szólnak. A küzdelmek viszont  tükröt tartanak elénk. Ezt a tükröt szeretném átnyújtani azoknak, akik betérnek hozzám, vagy csak bekukkantanak.
Foglaljunk helyet, bárhol, akár önnön gondolatvilágunkban és lapozzuk fel a mesekönyv első oldalát!

Kép

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.