Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Úton

2010.02.03

Úton

Autók suhannak el mellettünk és mi is suhanunk mellettük. Vizes az út, hull az égi áldás. Fák, bokrok tûnnek fel, pillantást vetnek ránk, aztán eltûnnek mögöttünk egymásba hullva. Mezõk, megmûvelt földek futnak a horizontba, mint a gyermekek a szüleik ölébe. A zöld ezer színárnyalattal játszik. Akár az esti ima sokféle óhaja. Az égbolt szürke, kék és halványpiros felhõi felelni próbálnak, talán ezért küldik esõcsepjeiket a tájra. Repülünk közöttük álomból álomba és rézvörösre festi hajunkat a lenyugvó napfény.

Kép

 


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.