Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ma már lencséhez jutni sem egyszerû

2010.02.03

Olyan nehéz volt a tegnap, hogy délután beájultam az ágyba. Nyomban elaludtam, de nem sikerült pihentetõ mély álomba zuhanni. Mindannyiszor fölnyögtem vagy fölsikítottam, ami azonnal észhez térített. Akkor vagyok így, ha a kimerülés határát súrolom. Pedig igyekszem mindent megtenni, hogy minél kevésbé döljek ki, de újrá rá kellett jönnöm a sodrás hatalmára. Testileg, lelkileg felvérteztem magam, temérdek ruha rajtam a hideg ellen, nekiszánás a szívemben, így indultam a kis buszhoz, amely elhatározta, akár törik, akár szakad, elvisz a klinikára, a lencsecserére. A beszállás viszonylag könnyen zajlott, a megérkezés annál szörnyûbb volt. A fõutakon ugyan eltakarították a havat, de ahol a kiszállás miatt megálltunk, ott csak felületesen. Amikor a soför kirakta a rámpát, amin le-föl tekerek, iszonyúan be voltam rezelve. Már a rámpán kötéltáncoltam, amikor megláttam, hogy csúrzik alattam. A zuhanástól való félelemtõl pánikba estem, amit próbáltam nem kimutatni. A rámpa akkor ért a kijárat (vagy minek nevezzem) szélére, amikor végre földközelbe jutottam. Ezután jött az átgázolás az út menti hótorlaszokon. Nem értem, miért nem lehet az akadálymentes bejárónál egy szûk sávot vágni, amin át lehet menni gondmentesen. No, de mindegy, bejutottunk az ajtón és lifttel fölmentünk az emeletre. A lencselabornál nem kellett sokat várni. Csakhamar kilépett az ajtón a híres doktornõ, akirõl mindeddig csak hallomásból tudtam. Már azt hittem, vízió, de nem, élõ valóságában ott állt elõttem Tapasztó doktornõ, meglehetõsen csinosan. Eddig nem volt hozzá szerencsém, így mindig azt képzeltem, idõs hölgy áll a név mögött, nem beszelve arról, amit csinál, legalábbis az én esetemben. Lencséket tapaszt a szemembe. Hát ez a Tapasztó dokinõ közölte, hogy látatlanban nem tapaszt, inkább menjek vissza hétfõn az ambuláns rendelésére, amikor eldönti, szükségem van-e még lencsére. Nem örülök a plusz egy hétnek, de mit lehet tenni? Drukkolok, hogy addigra kevesebb hó legyen az út szélén.