Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A kéményekhez

2010.01.18

A kéményekhez

Kémények szikár rácsai az égnek
Forradalmak vértelen szuronyai
Ti korommal-tiszták töretlen derekúak
Emlékezzetek rám
Ahogy kószáltam lábatoknál fogaim közt a dallal
Ahogy fű fakadt a hó alól tűnődő lépteimre
Kedvesem szeme-alján kerekedett a hold
Kedvesem vacsorára gondolt és fürdőszobára
Kémények szikár rácsai az égnek töretlen derekúak
A hetedik napon közétek nem jár álmodni senki
Mert didergő ködök bújnak csak hozzátok melegedni
Csak didergő ködök és nehéz fuldokló esők
Ti minden fondor gázt űrbe oszlatók füstté szelídítők
Rekedten szólók ti korommal-tiszták fröccsenő parazsat vetők
A vasak alá
Ki tudna termő tüzet szítani nélkületek
Nélkületek
Az üveg-fém csodák mivé foszlanának
Hát magasodjatok
Magasodjatok forradalmak
Vértelen szuronyai
Ki hunyorog rátok öntsetek annak szemébe nehezebb füstbe
Ki óvja homlokát vonjátok törölhetetlen korommal
Ki csak árnyékotok méri űr-fekete tócsába szédüljön
Ki borzong köztetek ne főjön annak meleg étel
Sokasodjatok kémények szikár rácsai az égnek
Ti minden fondor gázt űrbe oszlatók füstté szelídítők
Lábatoknál a föld olajat izzad
Ti korommal-tiszták töretlen derekúak

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.