Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Dobos Hajnal: Mindig

2010.02.09

Dobos Hajnal:

Mindig


A keserűség Stradivari-mesterfáiból
kivésett, zengő, sikoltó, panasz-alázott
ezer húrjain reszketem
sovány, izzadó vonómat:

én vagyok kóbor muzsikása
a le nem kottázott fájdalomnak.

Kőkocka-udvarok gangos
börtön-körsétányai között
csenevész leánder-hallgatóság…
Mennyből fillér-esőket szórnak:

én vagyok kóbor muzsikása
a le nem kottázott fájdalomnak.

Jaj, ne sírjatok, hadd sírok én!
Hadd én zendüljek itt a zajban.
Lázban halálig házaló,
konok-keserves – mindig árva,

a le nem kottázott fájdalom
örökös kóbor muzsikása.

 

Kép

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.